Regéci Vár

A Zempléni-hegységben elhelyezkedőcsodálatos kilátással és interaktív kiállításokkal várja a látogatókat. Északi bástyáját a 2000-es évek elején helyreállították, 2016-ra pedig teljes egészében visszaépítették az öregtornyot, melynek 4 szintjén kőtárat és interaktív, multimédiás eszközökkel felszerelt kiállítóteret létesítettek. A többszintes torony tetejéről lenyűgöző körpanoráma tárul a látogatók szeme elé. A vár területén büfé, kávézó és ajándékbolt is működik.

A Regéci Vár története

A Regéci Várat az Aba nemzetség tagjai építették 1300 körül. A vár Szapolyai,a Serédy, az Alaghy és az Esterházy család tulajdonában is volt, majd I. Rákóczi György, Erdélyi fejedelem ostromait követően 1644-ben sikerült megszereznie. Innentől a Rákócziak egyik legfontosabb rezidenciájaként működött. II. Rákóczi Ferenc itt töltötte gyermekéveinek egy részét.

A vár nagy szerepet játszott a Thököly-felkelésben, melynek idején Felső-Magyarország hadellátó központjaként rendezték be. Az erődítmény a kurucok fontos bázisa volt. 1685-ben Regéc kuruc őrsége kinyitotta kapuit azzal a feltétellel, hogy a császáriak nem vonulnak be. A császáriak azonban mégis bevonultak, és lerombolták a várat. A falból fennmaradó kövek nagy részét a helyiek elhordták és felhasználták. Az épen maradt berendezési tárgyakat a sárospataki Rákóczi Múzeumban lehet megtekinteni.

Regéc 1999-ben kezdett bele a műemlék régészeti feltárásába. A kutatómunka azóta is folyik a vár több területén és ennek köszönhetően egyre nagyobb fejlesztések tudnak megvalósulni a történelemben többször is jelentős szerepet játszó várban.

Megközelítés

A vár gyalogosan Regécről, 2400 méter hosszú kék és piros jelzésű gyalogtúra útvonalon közelíthető meg. Autóval Regécről Háromhuta irányába hal

adva, a jobbra leágazó keskeny utat kell választani. Az erdei út során érdemes a két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit. Az alsó parkolóhelytől kb. 1300 méter, a feljebb lévő parkolótól 700 méter a bejárat.